szívesebben mentünk volna egy igazi Őrségi boronaházba lakni, mert nagyon vágyik oda szívűnk, de talán egy Erdélyi falucskába még inkább. Nem bánnám, ha ez egy igazi organikus, természet közeli parasztház lenne, de nem az. Ez a ház egy igazi városi családi ház, (minden nyűgjével és előnyével) a város egy olyan pontján, ahol csend és nyugalom van, de mégis központi helyen. Ha nem muszáj nem is megyünk be a belvárosba. Itt minden megvan.
Kérdeztétek miért éppen ott? ennek sok oka van, talán az leginkább, hogy itt lehetett olyan áron venni, amit ki is tudunk fizetni. Főleg nincs a világ végén, sőt inkább a világ közepén van.
A házról röviden, két szintje van, alul fog édesanya lakni, ott az étkező és konyha, a felső részen mi, a négy lurkóval jól elférünk majd. Csakhogy addig sok dolog van vele, ma is szembesültem a tényekkel, amiket eddig nem tudtam. Nekiállunk 3 szobát felújítani, és mindhárom másképpen van megcsinálva, az egyik tapétás, a másik meszelt, a harmadik valahogy festve van. A villanyvezetékek a falon kívül. Lesz 10 nap rá, hogy helyrehozzuk. ja, és az ajtókról még nem szóltam, de azt majd később...
Az alábbi képek a konyhát, étkezőt és a nagyszobát ábrázolják. Az előző lakó berendezéseivel, mostanra itt üresség honol. Holnapután pedig mesteremberek veszik kezélésbe a szobákat...
