attól hogy milyen messze vagyunk, hogy az egész ház rendben legyen. A három szoba teljesen elkészült, azaz mégsem, mert lesz még mit csinálni ott is, az ajtókról már írtam,  jócskán kell még idő hozzá, hogy teljesen megszabaduljanak a rájuk rakódott festéktől, küszöb is készül (ilyen méret nincs a bótba'). Hétvégén beszélgettünk Anikóval aki 10 éve sokat dolgozott, hogy az ajtókon a zöld feséket fehérré változtassa, mi meg most mindent eltüntetünk. Aztán azt kérdezte tőlem valaki, miért csinálom? (a blogot, persze), nem tudtam rá értelmesen felelni, terápíás céllal. Muszáj kiirnom magamból!

Elgondolkoztam, miért is készül? Az évek során beleszerettünk és éltünkké vált egy fajta világ, látvány, nevezzük stílusnak. Az Őrség. (lent ismét egy link, fotókkal az Őrségről) Ugyan nem ott van a ház, mint már írtam előzőleg, de a stílusjegyeket vagyis, stilizált stílusjegyeit szeretnénk megvalósítani, egy igazi country-vidéki, vagy ha úgy tetszik parasz jegyeket a városban. De hogy? Neoparaszt? Modern népiesség? Városi romantika? Ennek a próbálkozásnak az eredményét fogjátok itt látni, ha fogjátok egyáltalán. Erre lesz jó ez a blog. Majd visszanézzük és másnak is megcsináljuk... most tanuljuk.

Meg kell, hogy jelenjen a színhasználatban, az anyaghasználatban, a motivumhasználatban, a nyílászárók stílusában (majd ha cseréljük őket, a meglévő építészeti elemek átformálásában és abban, hogy átalakítjuk saját otthonná. Két látványgazdag alkotó ember otthonává. Igaz a fotókat most nem Leicával készítem,

Ebben a házban aztán van nagyon sok stílusidegen dolog amit az idő folyamán át kell alkítani. Hogyan, azt még nem tudom, apránként részletekben fogjuk. (mindegyikről lesz szösszenet, ne aggódjatok)

Most leálltunk (nem a bloggal), ennyi anyagi forrás állt most a rendelkezésre, költöznünk kell a héten. A többi már úgy fog készülni, hogy benne lakunk, nehezített gyakorlat lesz.

Ui. (igy szokták írni az utóiratot?)

Tényleg nem voltam magamnál amikor kitaláltam, hogy csupaszítsuk le az ajtókat, azt a 4 ajtót ami még mívesen van megcsinálva, na nem 100 éves de azér kb 40-50 megvan mindegyik, masszív fából vannak és kiálták az idők próbáját, élvezet őket nyitogatni, mindegyik pontjukon pontosan záródnak, (nem úgy mint a mellete lévő papundekli ajtók) megérdemlik azt, hogy tovább éljenek. csakhogy egyszer leégették őket, lekaparták, aztán (kényesebb olvasók nem figyeljenek ide pár percig) csiszólókoronggal nekiestek, majd jöttem én kb 2 napig rezgőcsiszolóval dolgoztam rajtuk (szegény szomszédok egész vasárnap azt hallgatták, ha nem utáltak meg örökre, hála istennek érte) és még távol a kész állapot. Most jön a kézi csiszolás, mert azt már csak úgy lehet, na erre keresek vállalkozót! a többit élőben...

Őrség és Vend Vidék

Fotó: Kelemen Gábor, Leica Point

http://indafoto.hu/kage/orseg_es_vendvidek_friss_2007_/slideshow